Védd természetesen

“Víz!

Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”(Saint-Exupéry)

Március 22. a víz világnapja 1994 óta.

Azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét. Minden évben más jelmondat jegyében zajlik a megemlékezés. Az idei mottó – „Védd természetesen!”

A földi élet alapja a víz.

Amióta az ember tudatra ébredt, felfogta nélküle nincs élet.

Az őskor embere is tudta, hogy a vízből táplálékot szerezhet, az ókori nagy kultúrák legtöbbje is folyók mentén alakult ki kihasználva a víz mezőgazdaságra gyakorolt jelentős szerepét. Az ember mindig is le akarta győzni a természetet, majd lassan felismerte, hogy bizony apró porszeme és ez nem csak az időjárásra igaz, hanem a vízzel való kapcsolatára is.

„…Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr! „ (Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger)

Ahogy a tűz esetében is, úgy a víznél is rá kellett jönnie az embernek, milyen nagy kincs is az. A víz, amely ugyan Földünk 71%-át borítja, ebből azonban alig 2,5% édesvíz. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme is. Édesvíz készleteink mára jelentősen csökkentek, melynek oka a túlnépesedés mellett a klímaváltozás. Az édesvíz készletek folyamatos csökkenése akár háborús konfliktusokhoz is vezethet. Sok kutató és természetvédő szerint az emberiség egy vízválság terhével lépett be a XXI. századba, melyből kiút csak szemléletváltás útján, azonnali cselekvéssel lehetséges.

A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Gyakran pazaroljuk, nem vigyázunk környezetünkre, ezáltal felszíni és felszín alatti vizeinket szennyezzük. A jövő többek között azon is múlik, miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk őket.

Március 22-e jó alkalmat teremt arra, hogy megálljunk egy pillanatra és elgondolkodjunk, mit is hagyunk örökül gyermekeinkre és unokáinkra, ha így folytatjuk, ahogy ma.

LEAVE A REPLY