Mi az, amit iszol?
Gondoltad volna, hogy a kávé a víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital?
Nem sok növényről mondható el, hogy olyannyira befolyásolja a világunk működését, mint a kávé.
Világviszonylatban 20 millióan dolgoznak a kávéiparban, melyből Brazília 5 millió embert foglalkoztat. A világ kávétermelésének 20%-a származik csak kávéültetvényekről, a fennmaradó 80% átlagosan 5 hektár alapterületű földekről származik, mely birtokokat világszerte 10 millió kistermelő és család műveli.
Kávénagyhatalmak
Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek az úgynevezett kávéövben, mely a földünkön a 23. és 25. szélességi fokok által határolt hely. A 80 országból mindössze 50 termel gazdaságilag jelentős mennyiséget. Világviszonylatban a legnagyobb kávétermelő Brazília.
Kávénagyhatalmaknak számító országok:
Afrikában: Etiópia, Kenya, Angolna, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart.
Amerikában: Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica
Ázsiában: India, Indonézia, Vietnam
Az ördög műve vagy mennyei ajándék?
A mindennapi kávéfogyasztáskor eszünkbe jut-e bármi a kávé történetével kapcsolatban?
A kávé eredete mára a mítoszok ködébe vész, felfedezéséhez több legenda is kapcsolódik. A legismertebb változat szerint egy kecskepásztor talált rá Arábiában, aki gyakran vitte kecskéit a közeli hegyi legelőre, egy kolostor szomszédságába. A pásztor felfigyelt arra, hogy a kecskéi miután a cserje bogyóit legelték sokkal élénkebben viselkedtek. A pásztor vitt a bogyókból a kolostorba, hogy megmutassa a barátoknak, mert a kecskék viselkedését az ördög művének tartotta. A szerzetesek megegyezve abban, hogy minden bizonnyal a pásztornak igaza van, tűzbe vetették a piros bogyókat, ám az olyan fenséges illatot árasztott, hogy végül összegyűjtötték a megégett bogyókat és porrá őrölve italt készítettek belőle. Az ördögi ital elfogyasztása után az esti imádságuk alatt a szokásos álmosság helyett élénk figyelem lett úrrá rajtuk, így szakítottak korábbi nézetükkel. A főzetet immár mennyei ajándéknak nyilvánították.
A kávé összehoz minket
Hazánkban a kávé feltételezhetően a török uralom idején vált ismertté, de igazán népszerűvé a bécsi udvarba látogató magyar arisztokrácia tette. Az 1700-as évek elejétől sorra nyíltak meg a kávéházak, főleg Pesten és a Duna közelében. Az 1800-as évek végére több, mint 500 kávéház és ugyanennyi kávékimérés működött. A békebeli időkben a kávéházak nemcsak kikapcsolódás, hanem a közügyek intézésének a helyéül is szolgáltak.
Manapság a kávét rendkívül változatos formában fogyasztjuk, ám a kávézás ma is összehoz családot, barátokat, üzletfeleket, mert ha máskor szét is széledünk, kávézni szinte mindig együtt megyünk.
Trend a kávézásban
A magyar kávékultúra a minőség irányába tolódik és megnőtt az otthoni felhasználás aránya a kávéházival szemben. Egyre népszerűbben a gyors és praktikus megoldást kínáló szegmensek, mint a különböző ízvilágban kapható kapszulás kávék. A magyar fogyasztók többsége a rövid eszpresszó típusú kávét részesíti előnyben, de a fiatalok körében a latte típusú kávékülönlegességek is egyre növekvő népszerűségnek örvendenek. Reggel többnyire eszpresszót, míg a délutáni órákban inkább a hosszú, tejes kávét fogyasztjuk.
