Miért kék?
A természet gyakran furcsa színeket képes produkálni, gondoljunk egy naplemente színeire. Ha festményen látjuk, szinte giccsbe illő. Vannak azonban szemet gyönyörködtető kompozíciói is a természetnek. Színeinek nagy részére a fizika törvényeivel vagy a biológia törvényszerűségeivel logikusan magyarázható. A színeknek pszichénkre ható hatása is van, színekhez tárgyak, fogalmak kapcsolódnak, melyet napjaink reklámjai jól ki is használnak, az ég kék, a fű zöld, a nap sárga. Ezek számunkra egyértelmű, megszokott társítások, ha piros az étterem fala, többet eszünk, halvány zöld fal szín nyugtatóan hat ránk, ahogy a tiszta hegyi levegőben egy türkizkékes tó megnyugtató látvány és a tisztaság érzetét kelti.
Miért lehet a víz egyszer kék, másszor zöldes, vagy épp türkiz, esetleg homok színű? De akár azt is észrevehetjük, hogy ugyanannak a tengernek, tónak a vize más színű, ha partjáról nézzük, vagy ha 50-100 métert beljebb evezünk.
Ugyanezekből a vizekből, ha merítünk egy pohárral, a víz színe átlátszó, a legkevésbé sem kék színű.
A mélyebb vizek színe többnyire mélyebb kék, mint a tiszta kék égbolté. A tenger színét egyrészt a kék égbolt róla visszaverődő fénye, másrészt magának a víznek a kék színe adja.
A levegőben és a vízben lebegő nagyobb részecskék eloszlásuktól, méretüktől függően megváltoztatják a színt. A tiszta vízben való fényszóródás a levegőbeliéhez hasonlóan a molekuláris sűrűség változásával magyarázható.
A rövidebb hullámhosszt szemünk ibolyaszínűnek, a leghosszabbat, pirosnak érzékeli. A fény hullámhosszainak spektrumát láthatjuk a szivárványban is. Ezek a színek: lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös. A víz azonban elnyeli a fényt. A vörös és narancs hullámhosszokat a vízfelszín alatti első 15 méter víz nyeli el, így a fény kékebb megjelenést kap. 30 láb mélyen a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül 50 láb mélységben a zöld színkép is eltűnik. A megmaradt kék és lila hullámhosszok a magyarázat arra, hogy a tenger színe sötétkék. 400 méter alatt teljes sötétség uralja a vízi világot.
Ez lenne a magyarázat arra, miért is kékebbek mélyebb vizű tengerszemek? Részben. Egyrészt nagyobb mélységbe csak a kék fény hatolhat le, s nagyobb mélységből a szóródott fényből is a kék juthat ki a felszínre, másrészt a kék komponens szóródik a legjobban. Ezért kék a tiszta víz színe nagyobb tömegben.
Hogy kevesebb a kékvizű folyó, mint a kékvizű tó, az azzal magyarázható, hogy a folyóvíz sokkal több szennyet visz magával s a medre is nagyobb hatással van a víz színére. Szóval össze lehet foglalni azt az eredményt, hogy a kék víz nemcsak a legszebb, hanem a legtisztább s így a legegészségesebb is.
Tudósok vizsgálták, hogyan hat a vizek színére a klímaváltozás. Intenzívebb lesz a nagy tavak színe a Föld felmelegedésének hatására – írta az MTI.
„A klímaváltozás miatt várhatóan a kék tavak a jövőben kékebbek, a zöldek zöldebbek lesznek – magyarázta Benjamin Kraemer, a berlini Leibniz Intézet munkatársa. Kollégáival a Scientific Reports szaklapban mutatták be kutatásuk eredményeit, amelyekre a 2002 és 2016 közötti időszakban a világ 190 nagy taváról készült műholdas felvételek elemzése alapján jutottak.”
A tanulmány szerint a fitoplanktonok vízbeli jelenlétével függ össze a színváltozás. Ezek a kis élőlények fotoszintézis útján veszik fel a szükséges energiát. A melegebb időjárás hatására a fitoplanktonban gazdag zöld színű tavak még zöldebbek lesznek a fitoplanktonok elszaporodása miatt. A tiszta, kék tavakban kevés a fitoplankton, és ezek még kékebbek lesznek a melegebb években, mivel csökken a fitoplanktonok száma. A kutatók szerint a színváltozás jó jelzésként szolgál arra, hogy ideje tenni a vízminőség romlása ellen.
Ha van szép fotód tengerről vagy tóról, osszad meg oldalunkon.
Köszönjük.
